11/01/2026
💙💙🐘💙💙
1922. január 11-én egy 13 éves fiú megkapta az első inzulininjekciót. Addig az 1-es típusú diabétesz halálos ítélet volt, a gyerekek teste lassan elfogyott és a szülőknek nem volt más lehetőségük, mint tétlenül végig nézni a szenvedést.
Az inzulin sikeres alkalmazásával megváltozott az 1-es típusú diabétesz lefolyása, élni lehetett vele. Nem lett könnyű. Nem lett fájdalommentes. De lett jövő.
Ma, több mint 100 évvel később, a mi gyerekeink élnek. Iskolába mennek. Sportolnak. Nevetnek.
És közben nap mint nap számolnak, mérnek, szúrnak és folyamatosan készenlétben vannak. Olyan terhet visznek, amit egy gyereknek nem kellene, mégis viszik, mert nincs választásuk.
És a szülők? Mintha egy külön DiabSzülő részük alakult volna ki, aminek a fókuszában mindig a gyerekük vércukorszintje áll éjjel és nappal, folyamatos figyelemmel és reagálással. Erősek akkor is, amikor belül épp elfogynak.
Ez a nap az inzulin első beadása mellett az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekekről és családjaikról is szól, a lehetőségről, hogy minden egyes nap az életet válasszuk!
Hálával tartozunk azoknak a személyeknek, akik ezt lehetővé tették. A teljesség igény nélkül:
1869-ben Paul Langerhans leírta a hasnyálmirigy szigetsejtjeit, majd 1889-ben Josef von Mering és Oskar Minkowski bizonyították a hasnyálmirigy szerepét a cukorbetegségben.
1916-ban Nicolae Paulescu inzulinszerű kivonatot állított elő.
A döntő áttörést 1921-ben Frederick Banting és Charles Best hozták meg John James MacLeod irányításával, James Collip tisztítási eljárásának köszönhetően, ami lehetővé t***e, hogy 1922. január 11-én a 13 éves Leonard Thompson megkapja az első sikeres inzulininjekciót.