Eplényi Rózsaudvar

Hívás A vállalkozás elérése

Eplényi Rózsaudvar Saját termesztésből, kézzel szüretelve.

Az Eplényi Rózsaudvarban élő rózsákA bemutatást a legismertebb csoporttal, a damaszkuszi rózsákkal kezdem. A régi rózsák...
12/10/2026

Az Eplényi Rózsaudvarban élő rózsák
A bemutatást a legismertebb csoporttal, a damaszkuszi rózsákkal kezdem. A régi rózsák egyik legkülönlegesebb csoportja. Máig nem tudjuk pontosan, mikor és milyen fajtákból alakultak ki. Jelenleg - megítéléstől függően – 25– 30 fajtát sorolunk közéjük. Virágaik rózsaszínek vagy fehérek, illatosak, a nyár elején néhány hétig nyílnak. Világoszöld hajtásaikon vékony, tűszerű tövisek nőnek. Nagyon szúrósak! Leveleik általában szürkészöldek, nagy levélkéjűek. Néhány fajtájuk csipkebogyót is terem. Virágaikat ősidők óta használják illatszerek, rózsaolaj-készítéséhez.
1. Rosa damascena ’Ispahan’
Az ókori Perzsiában a rózsa nem dísznövény volt, hanem spirituális szükséglet. A perzsa „Gol” (virág) szóból ered a híres rózsavíz, a Golāb elnevezés is. Az iszfaháni rózsa nevét Irán egyik híres történelmi városáról, Iszfahánról kapta, amelynek kertjei és rózsakultúrája legendásak. Eleinte a délebbre fekvő Siráz városa, majd később Iszfahán régiója vált intenzív termesztésének központjává. A legenda szerint ezt a rózsát a csillagok ajándékozták a perzsa kertészeknek.
Az iszfaháni rózsa a perzsa kertek – az „egyensúly és földi paradicsom” – ikonikus növénye. A szerelem, a szépség és a spiritualitás szimbólumaként évszázadok óta ihleti meg a költőket és a parfümkészítőket. Gazdag, édesen gyümölcsös illata finomabb és kiegyensúlyozottabb, mint sok más fajtáé. Bár a damaszkuszi rózsák általában csak egyszer virágoznak egy évben, az 'Ispahan' közülük is kiemelkedik szokatlanul hosszú, akár hat héten át tartó virágzási idejével.

A rózsa szimbolikája……igen sokrétű, mert ugyanaz a virág lehet a szerelem, szépség, mulandóság, tisztaság, szenvedés, ti...
03/10/2026

A rózsa szimbolikája…
…igen sokrétű, mert ugyanaz a virág lehet a szerelem, szépség, mulandóság, tisztaság, szenvedés, titok, hatalom vagy éppen az isteni tökéletesség jelképe – mindig attól függően, milyen korban és milyen műben jelenik meg.
🌹 1. Festészet – a szerelem virága
A reneszánsz festészetben a rózsa egyik legfontosabb öröksége az antik mitológiából származik. Aphrodité, illetve római megfelelője, Vénusz a szerelem és szépség istennője volt, ezért a rózsa is hamarosan a szerelem, a szépség és az érzékiség virágává vált. Botticelli képein is találkozunk ezzel a hagyománnyal. A Primavera, avagy a Tavasz című festményen a rózsa még az antik istennők világából érkezik hozzánk – abból a régi hagyományból, amelyben a virág a szerelem és a szépség egyik jelképe volt.
🌹 2. Építészet – amikor maga az épület válik rózsává
A gótikus katedrálisok homlokzatát díszítő hatalmas rózsaablakok geometriája közvetlenül a hét szabad művészet quadrivium ágára (főleg a geometriára, aritmetikára és asztronómiára) épült. A rózsaablakok tökéletes körszimmetriája, a sugarak és a szirmok matematikai felosztása az isteni rendet és a világmindenség harmóniáját jelképezte.
🌹 3. Irodalom – talán itt a leggazdagabb a rózsa története
Dante, Isteni színjátékának harmadik részében, a Paradicsom legmagasabb régiójában az üdvözültek sokaságát egy hatalmas fehér rózsaként látja. A rózsa középpontjában Szűz Mária áll. Itt a rózsa már nem a földi szerelem virága, hanem a mennyei tökéletesség, az isteni rend és az üdvözültek közösségének képe. A dantei mennyei rózsa ráadásul a gótikus katedrálisok rózsaablakainak képével is összecseng.
A középkori ember számára a művészet, a teológia és a tudomány elválaszthatatlanul összefonódott: az égitestek koncentrikus pályáit a kor misztikusai és gondolkodói – maga Dante is – ugyancsak egy hatalmas, fénylő, többrétegű kozmikus rózsaként képzelték el. Ebben a szemléletben a csillagászat nem csupán az égboltot mérte, hanem e gigantikus égi rózsa rétegeit és a csillagok harmóniáját kutatta.
🌹 4. Zene – amikor a rózsa az idő múlásáról mesél
Richard Strauss A rózsalovag című operájában a lovag egy ezüst rózsát visz kiszemeltjének az eljegyzés jeléül. A rózsa egyszerre szimbolizálja a szerelmet, a fiatalságot, a házasságot, a szépséget, és – ami az opera egyik legmélyebb témája – az idő múlását és a fiatalság elmúlását. A rózsával való párhuzam talán ott fogható meg legjobban, hogy az, ami gyönyörű, attól válik értékessé, mert nem tarthat örökké.
🌹 A rózsa mint a hatalom jelképe
A 15. századi angol trónharcokban a két rivális dinasztia harcolt. A York-házhoz a fehér rózsa, a Lancaster-házhoz pedig a vörös rózsa kapcsolódott. Ezeket zászlókon, jelvényeken, pecséteken és egyéb tárgyakon használták. 1485-ben, a bosworthi csata után VII. Henrik került a trónra, majd feleségül vette Yorki Erzsébetet. A két dinasztia egyesítésének jelképeként létrejött a belül fehér kívül vörös szirmú Tudor-rózsa, amely később királyi jelvényként is megjelent.
🌹 Sub rosa – amit a rózsa alatt mondanak, annak titokban kell maradnia
A rózsának van egy egészen más, kevésbé ismert jelentése is. A latin sub rosa, vagyis „a rózsa alatt” kifejezés a titoktartás és bizalmas beszélgetés jelképe lett. A hagyomány szerint az ókori rómaiaknál a rózsa a csenddel és titoktartással kapcsolódott össze. A római lakomák és tanácskozások helyiségeiben a rózsa arra emlékeztethette a jelenlévőket, hogy ami „a rózsa alatt” hangzik el, azt nem szabad továbbadni. A középkorban a motívum a gyóntatószékekhez is kapcsolódott. Így lett a rózsából a kimondott szó őrzője.

Talán nincs még egy virág, amely ennyi különböző történetet tudna elmesélni. És miközben jelentése koronként változott, valami mindig megmaradt benne: a szépség és a mulandóság különös kettőssége. 🌹 A rózsa ugyanis akkor is szép, amikor már tudjuk, hogy egyszer el fog hervadni.

Hogyan készül a rózsavíz?A rózsavíz története szorosan összefonódik a rózsaolajéval. A lepárlás során egyszerre keletkez...
27/09/2026

Hogyan készül a rózsavíz?

A rózsavíz története szorosan összefonódik a rózsaolajéval. A lepárlás során egyszerre keletkezik ugyanis a rózsahidrolátum és maga az olaj. Készítésének hagyománya évszázadokra nyúlik vissza. A régi arab–iszlám világban a virágvizek lepárlásának technikája már a középkorban ismert volt. A források szerint vízfürdős, kíméletes lepárlást alkalmaztak, és a megfelelő, lassú, egyenletes hő fenntartása a folyamat kulcsfontosságú része volt.

A közel-keleti hagyományban az attar, azaz a tiszta rózsaolaj igen értékes alapanyag, és szó szerint aranyárban kapható. Néhol egy apró, 5 ml-es kiszereléshez is 70-80 ezer Ft-tól akár 170-180 ezer Ft-ig terjedő összegért lehet hozzájutni. Rendkívül magas árának indoka a csekély kihozatal (4-5 tonna szirom ad mindössze 1 kg olajat), valamint a semmivel össze nem hasonlítható, gazdag és különleges hatóanyagtartalom. Ennek köszönhetően lett a rózsaolaj a világ egyik legértékesebb és legkeresettebb növényi kivonata.

A virágok szedése és lepárlása a Közel-Keleten máig különleges, ünnepi esemény. A damaszkuszi rózsa hagyományos termesztési területein a szirmokat a kora reggeli órákban, kézzel szedik, majd gondosan átválogatják. A lepárlásra szánt virágokat ezután rézből készült, hagyományos edényekbe helyezik. Vizet adnak hozzá, majd a meleg hatására felszabaduló, illatos gőzt lehűtik és összegyűjtik: így születik meg az olajjal együtt a rózsavíz, a golāb.

Az Eplényi Rózsaudvarban ma is ennek a régi hagyománynak a szellemében készül a rózsahidrolátum.
A rózsákat hajnalban, még a nap melege előtt szedem. Minden virágot egyenként választok ki – ügyelve arra, hogy ne legyen túl nyílott, de éretlen bimbó sem. A szirmok ezután tiszta vörösréz lepárlóba kerülnek. Hosszú, lassú lepárlással engedem, hogy a rózsa illata és más alkotóelemei fokozatosan átkerüljenek a vízbe. A keletkező párlatot külön frakciókban gyűjtöm, mert az első, a középső és a későbbi szakasz illata és karaktere is teljesen eltérő lehet.
A keletkező rózsaolaj csekély mennyisége miatt számomra fontosabb, hogy ez az értékes illatanyag a rózsahidrolátumban maradjon. Így a nálam készülő hidrolátum nem csupán a rózsaszirom lepárlásával nyert illatos víz, hanem egy olyan komplex, teljes értékű termék, amely magában hordozza az értékes olajkomponenseket is.

A lepárlás története után legközelebb egy egészen más világba kalandozunk, és belépünk a rózsa szimbolikus birodalmába. Versek, festmények, legendák, vallási és kulturális jelentések nyomába eredünk, hogy megtudjuk: miért éppen a rózsa lett a szerelem, a szépség, a mulandóság és még annyi minden más egyetemes jelképe. Kövessétek az oldalt, tartsatok velem legközelebb is! 😊

Amikor a rózsa már nem akar virág lenni Az Eplényi Rózsakertben, amikor a szirmok lehullnak, a virág helyén lassan...
19/09/2026

Amikor a rózsa már nem akar virág lenni

Az Eplényi Rózsakertben, amikor a szirmok lehullnak, a virág helyén lassan valami egészen más kezd formálódni. Zöldből aranyos, majd egyre mélyebb vörösbe fordul, magába gyűjti az összes nyári napsugarat, és őszre megszületik a rózsa termése: a csipkebogyó.
Talán kevésbé látványos, mint maga a virág, mégis különös ajándéka a rózsakertnek. A természet mintha azt üzenné: soha semmi nem állandó, és az évszakok változásával ez a dolgok rendje, minden átalakul.

A rózsa termését már nagyon régóta ismeri az emberiség. A rómaiak malum roseum – „rózsaalmácska” – néven említették, és a késő ókori Apicius-féle szakácskönyvben is találunk rózsaterméssel készült ételeket. Rengeteg kultúrtörténeti vonatkozással is lehet találkozni, pl. az angol folklórhoz kapcsolódó egyik különös hiedelem szerint a tündérek csipkebogyót ettek, majd háromszor az óramutató járásával ellentétes irányba fordultak – és láthatatlanná váltak. Ha újra láthatóvá akartak válni, ismét csipkebogyót kellett enniük, ezúttal háromszor az óramutató járásával megegyező irányba fordulva.
Hogy ez a trükk működik-e? Nem próbáltam. Ami biztos, hogy a kertben élő rózsák nem mindegyike ugyanúgy terem, és a termésük sem egyforma. Bár a történelmi rózsákat elsősorban illatukért és szirmaikért becsüljük évezredek óta, ezek a régi fajták – a parlagi rózsák és társai – ősszel gyönyörű, hasznosítható termést is adnak. Az idei év sajátossága, hogy a termés sok esetben nem tudott olyan gazdagon kifejlődni; bár a tövek egészségesek, egy sem száradt ki, a csapadékszegény időszak a termésnevelést több bokornál visszavetette.
Amit be lehet gyűjteni, rendkívül mutatós egy vázában, de a konyhában is különleges alapanyag. Ezek a történelmi fajták – ellentétben a modern hibridekkel – átadják azt az őszi karaktert, amiből lekvár, zselé, szörp vagy tea készülhet, süteményekhez, desszertekhez, italokhoz is. A savanykás, gyümölcsös íz jól illik az őszi konyhához. Egy dologra azonban mindig figyelni kell: a termés belsejében található magokat finom szőrök veszik körül, amelyek irritálóak lehetnek. Ezért étkezési célra a termést alaposan fel kell dolgozni, a magokat és a szőröket pedig el kell távolítani, például főzés utáni passzírozással és szűréssel.
Jövő héten érkezem a folytatással: magáról a lepárlásról, az elengedhetetlen eszközökről és a varázslatos folyamatról írok. Addig is őszi napsugárgyűjtésre fel!!

A rózsaszirmok másik élete Az emberi kultúrát évszázadok óta kíséri a rózsa. Megették, illatosítottak vele, fürdővízbe ...
12/09/2026

A rózsaszirmok másik élete
Az emberi kultúrát évszázadok óta kíséri a rózsa. Megették, illatosítottak vele, fürdővízbe szórták, ruhák közé rejtették, olajat készítettek belőle. Ünnepeken, lakomákon és vallási szertartásokon is helyet kapott. Az első imaláncok szemeit préselt, összezúzott rózsaszirmokból formázták és gyúrták össze. Az így elkészített golyók matt feketék voltak, és a kéz melegétől jellegzetes, finom rózsaillatot árasztottak.
Ez is jó példája annak, hogy a rózsaszirom a virágzás után is új életet kaphat. Megfelelő időben szedve és kíméletesen szárítva valami különös és egyben végtelenül egyszerű dolog történik: a virág átalakul, többé-kevésbé megőrzi színét, illatát, hatóanyagait és hitem szerint annak a néhány napnak az emlékét, amíg kifejlődött, kinyílt, találkozott rovarokkal, esővel, nappal, emberi szóval.
Az Eplényi rózsakertben történelmi rózsafajok élnek, jelenleg 160 tő. Történelmi rózsák közé hagyományosan az 1867 előtt szelektált régi rózsacsoportokat soroljuk. Ez az év azért vált fontos választóvonallá, mert ekkor jelent meg a La France, az elsőként elismert teahibrid. A történelmi rózsafajták is több csoportra oszthatók, a kertben ezekből háromféle található: damaszkuszi, parlagi és százszirmú rózsák. A válogatás során alapvetően az illatot vettem figyelembe, de néhány faj különösen dekoratív virágot ad. Ilyen a parlagi rózsák közül a Rosa gallica ’Ombreé Parfaite’ . Mély lila-bodó színű, és intenzív gyümölcsös illatú szárítva is.
A számos felhasználási lehetőség közül a legizgalmasabbak a következők:
• fűszerként való használat
Szárnyasokhoz, rizsételekhez, salátákhoz és sajtok mellé is fogyasztható. A közel keleti konyha fűszerkeverékhez is hozzáteszi. Házi készítésű csokoládék, kekszek díszítője és ízesítője. Finom szemcsés cukorral (de akár más édesítővel is) rétegezve, néhány nap alatt átadja aromáját. Pudingok, sorbetek, zselés desszertek, lokumok készíthetők vele.
• tea
Önmagában teaként, vagy más szálas teákhoz keverve különleges, illatos tea készíthető belőle.
• testápoló olaj
Tiszta, lehetőleg sötét üvegbe helyezett szárított szirmokat, hidegen sajtolt bázisolajjal (pl. mandula- vagy szőlőmag olajjal) felöntve, majd 3-4 hétig érlelve kiváló hidratáló olaj készíthető belőle.
• Illatos fürdősó
A szárított szirmokat durva szemű tengeri sóval vagy epsom-sóval keverve luxus fürdőkészítményt kapunk. És bár a rózsaszirmos fürdővíz látványa önmagában élmény, ha nem szeretnénk a lefolyóval problémát, érdemes a sót a szirmokkal ma már drogériákban kapható nagyméretű teafilterbe tenni, vagy plusz szűrőt használni. Ha valaki tud szappant készíteni, a szirmok tökéletes természetes összetevőként szolgálhatnak.
• Egyéb használati módok
A levendulához hasonlóan a rózsaszirmokat is kis illatpárnákba tölthetjük, akár levendulával keverve. Finom illata kellemes része lehet az esti, elcsendesedő rituálénak. Gyertyakészítéshez szintén felhasználható, illetve potpourriban nagyon látványos.

Talán ez benne a legszebb: a rózsa története nem ér véget akkor, amikor lehullanak a szirmok. Egy részük tovább él az illatban, egy süteményben, egy csésze teában, egy fürdőben vagy akár egy apró, illatos emlékben.
De a rózsakert története sem csak a virágokról szól. A virágzás után lassan megérkezik az év következő fejezete: a termés.
Jövő héten ezért arról lesz szó, mi történik a rózsával azután, hogy elvirágzott – milyen termést hoz, hogyan gyűjthető, és mi minden készülhet belőle.

Először is hálásan köszönöm a sok pozitív visszajelzést az oldalról :-) igyekszem érdekes tartalommal feltölteni hétről-...
05/09/2026

Először is hálásan köszönöm a sok pozitív visszajelzést az oldalról :-) igyekszem érdekes tartalommal feltölteni hétről-hétre 🥀😊🥀
Ennek mentén ma arról írok, hogy milyen sokoldalú alapanyag a rózsavíz.
Egy kis múltba tekintés:
A rózsák családja mintegy 80 millió évvel ezelőtt, a Föld északi félgömbjének középső-északi részén alakult ki. A növény európai megjelenését egy knósszoszi, i.e. 19–17. századi freskó bizonyítja, a rózsaolaj első használatára pedig egy i.e. 13–12. századi püloszi feljegyzés utal. Márpedig ha volt rózsaolaj, akkor rózsavíznek is lennie kellett, hiszen ez a víz tulajdonképpen az olajkészítés korántsem elhanyagolható „mellékterméke”. A keleti kultúrák egyébként bizonyítottan az i.e. 4. századtól alkalmazták ezeket a növényeket az orvoslás során. A rózsa és a rózsaeredetű illatszerek későbbi, kis-ázsiai elterjedését feltehetően a rendkívül kifinomult perzsa növény- és kertkultúrának köszönhetjük. (Forrás: Géczi János: Allah rózsái, 2000)
Az idők folyamán használták, és használják ma is gyógyászatban, szépségápolásban, illatosításban, gasztronómiában és rengeteg szakrális, spirituális tevékenységhez is köthető.
A teljesség igénye nélkül a legelterjedtebb felhasználási területei:

- gyulladáscsökkentő, antioxidáns , enyhe fertőtlenítő hatású
Enyhíti a krónikus bőrbetegségek (ekcéma, rozácea) okozta irritációt, mérsékli a bőrpirosságot és a duzzanatokat. Enyhe antibakteriális és fertőtlenítő hatása miatt gyorsítja a kisebb vágások, pattanások és hegek gyógyulását. Természetes szájvízként és fertőtlenítőként alkalmazva csökkenti a fogínygyulladást, a fogfájást és felgyorsítja a szájüregi sebek (afták) gyógyulását.
- aromaterápiás és idegrendszeri hatása ma az egyik leginkább kutatott terület
Belélegezve bizonyítottan nyugtatja a központi idegrendszert, csökkenti a kortizol (stresszhormon) szintjét, és enyhe antidepresszáns hatással bír. Csökkenti a fejfájást, segíti a mélyebb, pihentetőbb alvást.
- ikonikus keleti gasztronómia
A rózsavíz a keleti, mediterrán és észak-afrikai gasztronómia egyik legfinomabb luxusfűszere. Mivel rendkívül koncentrált, aromás folyadékról van szó, a konyhában parfümként, cseppenként adagolva használják. Ha jól kombinálják, nem "szappan" ízű lesz az étel, hanem egy mély, virágos, gyümölcsös és elegáns aromát kap.
Édességek, desszertek, koktélok, gyümölcssaláták ízesítője, ha pl a friss epret vagy málnát megszórjuk kevés porcukorral és meglocsoljuk néhány csepp rózsavízzel, elképesztő ízélményt kapunk.
- szakrális események
Évente kétszer Szaúd-Arábia királya és magas rangú méltóságok rituálisan megtisztítják a Kába követ. Ehhez a legmagasabb minőségű rózsavizet keverik össze a szent Zemzem-forrás vizével és oud-olajjal. A temetési szertartások végén, amikor a sírt lezárják, bevett szokás Keleten (főleg Törökországban és Iránban), hogy rózsavizet öntenek a sírhalomra. Ez a lélek békéjét, a Paradicsom illatát szimbolizálja, az emberek a mai napig visznek rózsavizes palackokat a temetőlátogatásokra.
A Kárpát-medencében a nemesi udvarokban és a polgárság körében a 17-18. századtól kezdve elterjedt a rózsavízzel való locsolás. A legények drága rózsavizet vásároltak a vásárokon, és ebből cseppentettek a lányok hajára.
Az ókori Egyiptomtól a mai modern spirituális gyakorlatokig a rózsavizet a terek energetikai tisztítására használják. Úgy tartják, hogy a rózsa rezgése a legmagasabb a növényvilágban, ezért a rózsavíz permetezése elűzi a negatív energiákat, a feszültséget és a bánatot a lakásból.

A rózsavíz tehát egy rendkívül sokoldalú és értékes esszencia, amelyet – ha jól tudunk használni – a mindennapi életünk számos területén a javunkra fordíthatunk. Ám a rózsában rejlő lehetőségek ezzel még közel sem merültek ki. A következő bejegyzésben a rózsaszirmok egyéb izgalmas és kreatív felhasználási módjait fogom bemutatni.

Minden párlatnak megvan a maga történeteA rózsavíz készítése nálam nem egyszerűen egy technológiai folyamat. Minden lepá...
29/08/2026

Minden párlatnak megvan a maga története

A rózsavíz készítése nálam nem egyszerűen egy technológiai folyamat. Minden lepárlás már jóval azelőtt elkezdődik, hogy a tűzhely alatt meggyulladna a láng.

A rózsaszirmokat hajnalban, illetve a kora reggeli órákban gyűjtöm, amikor a kert csendes, a virágokon sokszor ott ül még a harmat, és a szirmok magukban őrzik az elmúlt éjjel illatát. Minden egyes rózsát külön választok ki, a megfelelő pillanatot keresve. Nem minden virág alkalmas ugyanis arra, hogy belőle jó minőségű hidrolátum készüljön.
A túlzottan kinyílt, már múlófélben lévő virág éppúgy más összetételű, mint a még szorosan záródó, „éretlen” bimbó. A megfelelő pillanat valahol a kettő között van: amikor a rózsa már teljes szépségében kibontakozott, de még magában hordozza a friss virág élő, intenzív illatát.
Talán éppen ezért nincs két teljesen egyforma párlat sem. Más a hajnal, más a hőmérséklet, más a levegő páratartalma, másként érkezik az eső, és a rózsák is napról napra változnak. Ugyanaz a rózsatő más illatvilágot, hangulatok ad egy borult, esős éjjel után és másfélét egy meleg, napos időszakban. Ezeket az apró különbségeket igyekszem megőrizni: egy-egy lepárlás üvegére ezért esetenként felkerülhet néhány megjegyzés az adott napról – például, hogy hűvösebb volt a megszokottnál, eső előzte meg a gyűjtést, vagy éppen különösen meleg, száraz időszak után kerültek a virágok a lepárlóba. Így minden üveg egy kicsit az adott reggel emléke.
A gondosan kiválasztott virágok tiszta vörösrézből készült lepárlóba kerülnek. A réznek a hagyományos lepárlásban régóta szerepe van: kedvező tulajdonságai miatt fontos része annak a folyamatnak, amely során a rózsában található illékony, aromás vegyületek a gőzzel együtt átkerülnek a hidrolátumba.
A lepárlás nálam lassan, alacsony hőfokon történik.
Ez nem az a folyamat, amelyet siettetni lehet. A virág, a víz, a hő és az idő együtt dolgozik. A keletkező párlatot a lepárlás során különböző frakciókban gyűjtöm, mert a folyamat elején, közepén és végén érkező hidrolátum karaktere, illata és összetétele sem feltétlenül azonos.
Ezekből a frakciókból áll össze végül az adott lepárlás saját története.
Az elkészült rózsahidrolátumhoz semmilyen tartósítószert, alkoholt, mesterséges illatanyagot vagy egyéb adalékanyagot nem adok. Ami az üvegbe kerül, az a gondosan válogatott rózsák és a lassú lepárlás eredménye.

Egy következő bejegyzésben részletesen szó lesz arról, hogy milyen felhasználási területei vannak a rózsavíznek.

Cím

017/1
Eplény
8413

Telefonszám

+36308701590

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Eplényi Rózsaudvar új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Eplényi Rózsaudvar számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória