20/07/2026
🇮🇹 13–15. nap – Castel del Rio és Fontanelice… talán az álmaink otthona ❤️🏡
Az elmúlt három napot az Appenninek szívében, a Santerno-völgyben töltöttük. Nem titok, hogy ez volt utazásunk egyik legfontosabb állomása.
Két olyan házat néztünk meg, amelyek már a hirdetések fotói alapján is megfogtak bennünket. Élőben azonban az egyik minden várakozásunkat felülmúlta. Ahogy beléptünk, egyszerűen azt éreztük... ez lehet az a hely, ahol el tudnánk képzelni az életünket. Most már csak remélni tudjuk, hogy egy kicsit még vár ránk. ❤️🏡
Természetesen nemcsak a házakat, hanem Castel del Riót és Fontanelicét is felfedeztük. Mindkét településnek különleges hangulata van: szűk kis utcák, mosolygós emberek, nyugodt élet, ahol nem siet senki. Pont az a fajta olasz vidék, amelyet mindig is kerestünk.
A völgyben csörgedező Santerno folyó nyáron igazi felüdülés. A partján családias hangulatú kemping, lakóautós parkoló, hangulatos bár és kisebb büfék várják a kirándulókat. 🌿🌊
🚐 Lakóautós tipp: A Castel del Rio Camper Park közvetlenül a folyó mellett található. A parkolás 15 €/éj, az áram 5 €/éj, vízvételi lehetőség a helyszínen van, a kempingben kulturált mosdó és zuhanyzó használható, a közelben pedig lakóautós szennyvízleeresztő is található.
Néhány perc sétára találtunk egy fantasztikus kis pékséget, ahol a friss péksüteményeknek egyszerűen lehetetlen ellenállni. 🥐
A szerencse is mellénk állt, mert éppen ezekben a napokban gasztronómiai fesztivál és esti koncert töltötte meg élettel Castel del Rio főterét. A környék híres a vargányából, a szarvasgombából készült ételekről, valamint a szelídgesztenyéről, amelyek szinte minden étlapon visszaköszönnek. Mi egy helyi étteremben egy igazán finom steakkel zártuk az estét. 🥩🍷
Ma este ismét továbbindultunk. Újra elértük a tengert, és Pesaróban, Riminitől nem messze töltjük az éjszakát.
De azt hiszem... a szívünk egy kis darabja ott maradt a Santerno-völgyben. ❤️🇮🇹
Ui:"A Santerno nemcsak emlékeket adott nekünk. Az első napon egy szív alakú követ sodort elénk a folyó, amelyből megszületett egy festett emlék. Az utolsó délután pedig egy másik, sima kavicsot találtam. Mintha csak arra várt volna, hogy ecset kerüljön rá. Hazahoztuk mindkettőt – emlékeztetőül arra, hogy vannak helyek, amelyekből egy darabot magaddal vihetsz, de a szíved egy darabja örökre ott marad." ❤️
