11/05/2020
Nyakunkon a koronavírus ... az egészségünk megtartása érdekében fogyasszunk immunerősítő készítményeket .
Az immunrendszerünk megfelelő működésében az életmódnak (táplálkozásnak, elegendő folyadékfogyasztásnak, testmozgásnak, hatékony stressz-kezelésnek, elegendő pihenésnek, alvásnak) alapvető szerepe van.
A szervezet természetes ellenálló képessége javítható, ha étrendünk megfelelő mennyiségben tartalmazza az immunrendszer felépítéséhez, aktivitásához szükséges teljes értékű fehérjéket, az ásványi anyagok közül cinket, továbbá egyes vitaminokat (C-, D-, E-vitamin), és elegendő mennyiségű folyadékot.
Egyre több kutatás foglalkozik a népi gyógyászatban évszázadok óta használt gyógyhatású termékek (probiotikus készítmények, méz), gyógy- és fűszernövények (fokhagyma, echinacea, ginzeng), vagy a belőlük készült étrend-kiegészítők hatásaival. Számtalan reklám ajánlja ezeket, a fogyasztónak nehéz megítélni, hogy valóban hatásosak-e vagy sem.
Fehérje
Immunrendszerünk hatékony működéséhez jó minőségű fehérjére van szükség, mely a tejtermékekben (túró, joghurt), húsokban, halakban, tojásban található. Az állati eredetű termékeknél – a további egészségi hatások figyelembevételével – célszerű a kis zsírtartalmú, sovány készítményeket választani. Ezek hasznosulásának, anyagcseréjének egyik nélkülözhetetlen tényezője a B6-vitamin, melynek gazdag forrása többek között a barna rizs, és a teljes kiőrlésű gabonatermékek.
Cink és C-vitamin
A C-vitamin és a cink fontos szerepet játszik az immunvédelemben és az egészség fenntartásában. Sajnos azonban bevitelük gyakran elégtelen, hiszen legtöbben nem az ajánlásnak megfelelően táplálkoznak, ezért hiányuk működési zavarhoz vezethet.
Az cink legfontosabb étrendi forrásai a tökmag, a sovány marhahús, és a hüvelyes növények. Ahhoz pedig, hogy elegendő C-vitaminhoz jussunk, fogyasszunk naponta többször friss gyümölcsöt (citrusfélék, kivi) és zöldséget (zöldpaprika, savanyú káposzta.
D-vitamin
A D-vitamin az immunválasz fontos szabályozója. Rendkívül sok tanulmány hozzáférhető a témában, melyek eredményei még nem teljesen egyértelműek. Több vizsgálatban összefüggést találtak a D-vitamin magasabb szérumszintje és a kevesebb légzőszervi fertőzés között, sőt a D-vitamin-kiegészítést biztonságosnak és hasznosnak ítélték meg légúti fertőzés esetén.
Más felmérésekben azonban a D3-vitamin kiegészítésben részesülők esetén nem igazolódott, hogy ritkábban betegednének meg, mint a placebót kapók, és nincs szignifikáns összefüggés a szérum D-vitamin szintje és az alsó légúti fertőzések gyakorisága vagy súlyossága között.
Mivel a D-vitamin pótlása, például az OTÁP felmérések alapján nem étrendi kérdés, célszerű kiegészíteni a táplálékunkat a tavasz időszakban D-vitaminnal, melynek mindig személyre szabottnak kell lennie.
Ezt Zittermann és munkatársai is javasolják a normális immunműködés fenntartása, és a fertőzések megelőzése érdekébe.
