24/06/2026
Ezen a képen az apikális dominancia felborulása látható, avagy miért is ne hagyjuk elfeküdni a paradicsomunkat. Kérem a szakmabelieket, ne szedjetek szét, a következő magyarázat eléggé konyhanyelven lesz :-D
Naszóval. A hajtáscsúcsban egy auxin nevű hormon termelődik, ami biztosítja a növényünk főhajtásának a dominanciáját. Minél magasabban van a hajtáscsúcs, annál több a hormon, ergó a növényünk tudja, hogy oda kell a több tápanyag, a többibe mehet kevesebb is. Ez gyönyörű egyensúlyt tart egész addig, amíg a paradicsomunk karózva, kötözve van. Ha viszont hagyjuk elfeküdni, akkor a szár egy enyhe ívet fog fevenni a földön ahogy elhajlik, a főszárunk csúcsa pedig a talajszintre kerül - alacsonyabbra, mint a szár bizonyos pontjai. A növény pániküzemmódba kapcsol, és a földfelszíntől legtávolabbi pontban kezd el auxint termelni (ha emlékeim nem csalnak, akkor a gravitációból tudja, hogy mi hol van), ami egy hirtelen, erős hónaljhajtást eredményez. Ez azonnali hatállyal átveszi a főszár szerepét, és ha nem kapod el időben, akkor minden energiát magának követel, így a főszár, amin tulajdonképpen nevelni akarnánk szépen lassan elsatnyul. Fölösleges energia és tápanyagpazarlás, amivel csak későbbre toljuk a szüretet.
A kép sajnos a saját fóliánkban készült, azt hittem még van egy pici időm a felkötözéssel, de ennek a fajtának minden egyede eldőlt, és ő mutatja a leglátványosabban a jelenséget.
Sebaj, itt még időben kaptam el, kötöm is fölfelé azonnal, miután letördeltem a nem kellő részeit.
