21/08/2026
Az 1927-ben alapított Taranto Calcio Puglia egyik legikonikusabb klubja, amely gazdag történelemmel és szenvedélyes szurkolótáborral rendelkezik. A klub ugyan megélt jobb és rosszabb időszakokat is, de az olasz futballban így is komoly múlttal bír: 31 alkalommal szerepelt a Serie B-ben, 43-szor a Serie C-ben és 13-szor a Serie D-ben, azonban a Serie A-ba soha nem sikerült feljutnia. Ennek ellenére hűséges szurkolótábora révén Taranto a város egyik intézményévé, a helyiek büszkeségének szimbólumává vált.
A 2024–2025-ös szezon azonban fájdalmas fordulópontot jelentett. A FIGC 2025. március 7-én kizárta a klubot a Serie C bajnokságból, ezzel véget vetve egy amúgy is nehéz idénynek. A kizárás miatt a Tarantónak gyakorlatilag a nulláról kellett újrakezdenie, az Eccellenza Pugliában, vagyis az olasz ötödosztályban.
A klub az Erasmo Iacovone Stadionban játssza mérkőzéseit. A létesítményt 1965. december 8-án avatták fel, és a klub egyik legendás játékosáról kapta a nevét, aki 1978-ban tragikus autóbalesetben hunyt el. A stadionban ultrák és játékosok generációi fordultak meg az évtizedek során, azonban az idő vasfoga itt is nyomot hagyott: ahogy Olaszország számos stadionja, ez is elöregedett, infrastruktúrája pedig már nem minden tekintetben felelt meg a modern követelményeknek.
A 2025–2026-os szezon új fordulópontot jelent az Erasmo Iacovone Stadion történetében. A felújítási munkálatok nemrég befejeződtek, mégpedig a XX. Mediterrán Játékoknak köszönhetően, amelyeket Tarantóban rendeznek meg. A munkálatok során korszerűsítették a stadiont, hogy megfeleljen a modern előírásoknak, miközben igyekeztek megőrizni a hely történelmi hangulatát és lelkét.
A felújítás a klub és a szurkolók számára is erős szimbolikus jelentőséggel bír. Miközben a Taranto a Serie C-ből való kizárását követően sportszakmailag próbál újraépítkezni, a stadion modernizálása akár a magasabb osztályokba való visszatérés első lépése is lehet.
Olaszországban a stadionokat gyakran éri kritika elavultságuk miatt. Sok létesítmény több évtizeddel ezelőtt épült, és nehezen tud lépést tartani a modern futball fejlődésével. Ugyanakkor Udine, Ferrara, Firenze vagy Frosinone példája is mutatja, hogy a történelmi stadionokat úgy is lehet korszerűsíteni, hogy közben nem szakítják ki őket eredeti környezetükből. Taranto döntése, hogy történelmi helyén modernizálja a stadiont ahelyett, hogy a város szélére költöztetné, ezért mindenképpen üdvözlendő. Ez is bizonyítja, hogy az olasz futballban a hagyomány és a modernitás képes együtt létezni.
A Taranto újjáépítése tehát két fronton zajlik: sportszakmailag, az Eccellenza Pugliából való újrakezdéssel, és infrastrukturálisan, az Erasmo Iacovone Stadion felújításával.
Ha a klubnak sikerül visszatalálnia az olasz futball magasabb szintjeire, abban ennek a stadionnak is fontos szerepe lehet. Remélhetőleg az Erasmo Iacovone ismét egy egész város büszkeségének és a tarantói futball egyik legfontosabb szimbólumának ad majd otthont.